A módszerekről bővebben

A személyközpontú irányzat kialakulása Carl Rogers nevéhez fűződik. A  20. század első felében azzal, hogy a probléma helyett az embert helyezte a terápia középpontjába, teljesen újfajta látásmódot hozott a terápiás felfogásba.

A tanácsadás célja e szerint nem a “betegség” gyógyítása, hanem a kliens támogatása.

A korábbi felfogástól eltérően a személyközpontú irányzat úgy gondolja, hogy minden emberben van egy hajtóerő, ami arra irányul, hogy megismerje, és fejlessze önmagát. Mindenkire úgy tekint mint saját életének szakértőjére.

Így a személyközpontú tanácsadónak nincsenek előzetes elvárásai, tervei a tanácsadás menetét illetően, sokkal inkább igyekszik kísérni a klienst abban, amiben éppen van. Feladata, hogy valódi, hiteles elfogadással és empátiával biztonságos légkört teremtsen, melyben a másik aktivizálni tudja belső tartalékait.

Ahogy a kliens megérzi, hogy elfogadják, kezdi elhinni önmagáról, hogy “elég jó”, úgy mer egyre inkább önmagába nézni, megvizsgálni tapasztalatait, és megmutatni, hogy ki is ő valójában.

A segítő támogató jelenléte, figyelme és őszinte érdeklődése nyomán egyre közelebb kerül saját szükségleteihez és erőforrásaihoz, ez által egyre jobban képes irányítani az életét.

A Gestalt terápia a ‘40-es és ‘50-es években alakult ki, elsősorban Fritz és felesége Laura Perls munkássága nyomán, és mind a mai napig aktívan finomul, formálódik.

Nevét a német Gestalt szóról kapta, melynek jelentése alak, egész. 

 

A Gestalt terápia elsődleges célja, hogy növelje  a tudatosságot. A problémákat jelenségekként (tehát értékítélet nélkül) kezeli, és bátorítja a klienst a körülötte és benne zajló folyamatok ítéletmentes megfigyelésére. 

A klienseket arra ösztönzi, hogy ne egyszerűen beszéljenek érzelmeikről vagy tapasztalataikról, hanem vigyék be azt a terápiás folyamatba, hogy valós időben feldolgozhassák azokat a terapeutával, aki teljes lényével, jelenlétével, figyelmével aktív résztvevőként van jelen ebben a folyamatban. Megfigyeléseivel, visszajelzéseivel segíti a klienst abban, hogy tudatosítsa, mi történik vele.

A munka során lehetőség van arra, hogy különböző eszközökkel segítsük a megismerést: ilyen például a testérzetek tudatosítása, a szimbólumokkal való munka, a jelenségek dramatikus megjelenítése, vagy a különböző művészetterápiás eszközök.

© 2019 by Peringer Szilvi - pszichológus, személyközpontú tanácsadó

  • Facebook

Peringer Szilvi

Pszichológus, Személyközpontú tanácsadó, Gestalt terapeuta gyakornok

This site was designed with the
.com
website builder. Create your website today.
Start Now