Peringer Szilvi
Pszichológus, Gestalt terapeuta
Az általam használt módszerekrÅ‘l bÅ‘vebben
​
A Gestalt terápia a ‘40-es és ‘50-es években alakult ki, elsÅ‘sorban Fritz és felesége Laura Perls munkássága nyomán, és mind a mai napig aktívan finomul, formálódik.
Nevét a német Gestalt szóról kapta, melynek jelentése alak, egész.
​
A Gestalt terápia elsÅ‘dleges célja, hogy növelje a tudatosságot. A problémákat jelenségekként (tehát értékítélet nélkül) kezeli, és a bennünk és körülöttünk zajló folyamatok ítéletmentes megfigyelésére bátorít. Azt kéri tÅ‘lünk, hogy lassuljunk le, és kíváncsian figyelve tegyük fel a kérdést: Mi történik most? Mit veszek észre? Ennek során kiemelt szerepe van a testnek, a testben megélt érzéseknek, érzeteknek.
Nemcsak beszélünk arról, hogy mit éltél/élsz át (sÅ‘t még nem is kell feltétlenül elmondanod), hanem megpróbálunk közel menni az élményhez, hogy a terápiás térben feldolgozzuk azt.
Eközben én folyamatosan figyelek rád és magamra is. Ha úgy látom, hogy segít, visszajelzek arról mit látok, hallok, tapasztalok, és aktívan kísérlek az úton.
​
A munka során lehetÅ‘ség van arra, hogy különbözÅ‘ eszközökkel segítsük a megismerést, amiket általában ott rögtönzünk, az adott helyzetre reagálva: szinte bármit ki lehet próbálni, ami újfajta megtapasztalást hozhat. Lehet ez például a jelenségek dramatikus megjelenítése, művészetterápiás eszközök használata, vagy akár a testtel való munka. Ezek lehetÅ‘séget adnak egy másfajta perspektívára, hogy a szokottól eltérÅ‘ módon tapasztalhassuk meg, hogy mi történik bennünk.
​
A módszert Dr. Peter Levine fejlesztette ki a 20. század vége felé. Az SE egy testorientált megközelítés, amelyet elsÅ‘sorban a trauma feldolgozására dolgoztak ki, de bármilyen elakadás, stressztünet megszűntetéséhez jól használható. Az idegrendszer működésén és azon megfigyeléseken alapszik, hogy a vadállatok nem mutatnak erÅ‘s stressz tüneteket, akár egy életveszélyes helyzet után is képesek visszatréni a normál, hétköznapi működésükhöz. Elvileg az emberek is képesek azokra a testi, idegrendszeri folyamatokra, amik levezetik a stresszt, ám kulturális és racionális szempontok gyakran felülírják ezt a működést.
A segítÅ‘ elsÅ‘dleges feladata ez esetben az, hogy a kliens erÅ‘forrásait feltérképezve és felhasználva, lassan, apránként, a a biztonságot mindig szem elÅ‘tt tartva, lehetÅ‘vé tegye a nehéz érzések megélését, a félbemaradt testi folyamatok befejezését. Így a korábban "beragadt" idegrendszeri folyamatok le tudnak futni, az idegrendszer visszanyeri optimális, rugalmas működését.
​
A módszerrÅ‘l számos írás és videó található a neten, magyar nyelvű információkért keresd a www.sehungary.com oldalt.
A személyközpontú irányzat kialakulása Carl Rogers nevéhez fűzÅ‘dik. A 20. század elsÅ‘ felében azzal, hogy a probléma helyett az embert helyezte a terápia középpontjába, teljesen újfajta látásmódot hozott a terápiás felfogásba.
A tanácsadás célja e szerint nem a “betegség” gyógyítása, hanem a kliens támogatása.
​
A korábbi felfogástól eltérÅ‘en a személyközpontú irányzat úgy gondolja, hogy minden emberben van egy hajtóerÅ‘, ami arra irányul, hogy megismerje, és fejlessze önmagát. Mindenkire úgy tekint mint saját életének szakértÅ‘jére.
Így a személyközpontú tanácsadónak nincsenek elÅ‘zetes elvárásai, tervei a tanácsadás menetét illetÅ‘en, sokkal inkább igyekszik kísérni a klienst abban, amiben éppen van. Feladata, hogy valódi, hiteles elfogadással és empátiával biztonságos légkört teremtsen, melyben a másik aktivizálni tudja belsÅ‘ tartalékait.
​
Ahogy a kliens megérzi, hogy elfogadják, kezdi elhinni önmagáról, hogy “elég jó”, úgy mer egyre inkább önmagába nézni, megvizsgálni tapasztalatait, és megmutatni, hogy ki is Å‘ valójában.
A segítÅ‘ támogató jelenléte, figyelme és Å‘szinte érdeklÅ‘dése nyomán egyre közelebb kerül saját szükségleteihez és erÅ‘forrásaihoz, ez által egyre jobban képes irányítani az életét.
Mindezek különbözÅ‘ perspektívák, lehetÅ‘ségek, amik közül választhatunk, hogyan közelítünk meg egy adott helyzetet.
A lényeg azonban sosem az eszköz, hanem az, hogy akkor és ott mire van szükséged. Mert nem a módszer, hanem a Te jólléted ami igazán fontos.
